hatter

JAKABFFY CSALÁDFA

Home     ● Családfa     Történelmünk     Gyűjtemény     Adatbank     Album     ● Biográfia

Egyes jog fenntartva Jakabffy ®GaborMediaDream campany

Jakabffy cimerdecbdecjangyalbnegyzetangyaljacsik

Pillantás a múltba …

 

Régebbi feljegyzések szerint a Chacsig nemzetség utódai akik a tatárjárás idején az óhazából a Földközi tengerig vándoroltak. Hosszú útjuk során Moldovából  Erdélybe majd a Bánságban telepedtek le. Az 1600-1700-es évekből származó iratok Kristóff alias Jakobfi néven említette őket mint tehetős örmény kereskedőket. Pusztákat béreltek, birtokot vásároltak és nemesi címet szereztek. Jelentős részt vállaltak a magyar úri, tisztviselői és birtokos gazdatársadalom kialakításában és megszilárdításában a majd 200 éves török megszállás után.

 

Címeres nemeslevelet kapta Laxenburgban, 1760. május 8.-án Kristóff alias Jakabffy Simon szamosújvári kereskedő, neje Issekutz Manuság, gyermekei: Kristóf, Miklós, Tódor, Jakab, Antal, Mária és Kata (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 572.o.) továbbá tesvére Kristóff alias Jakabffy Miklós szamosújvári kereskedő, neje Lázár Ágnes, gyermekei: Kristóf, Jakab, Antal, Anna, Rebsima, Mária, Chamal, Csichatum és Kata (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 576.o.)

 

Nemeslevelet kapott Bécsben, 1760. október 7.-én Kristóf szamosújvári kereskedő, neje Hosszú Kata, fia János is Jakabffy névvel, Bécs, (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 688.o.) Kapcsolata a fentebb emlitett családi vonalakkal ismeretlen.

 

Utódaik később Arad, Békés, Bihar, Csanád, Krassó-Szörény, Kolozs, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Temes, Torda, Torontál vármegyékben találhatók vissza. Jakabffy György, Csanád vármegye táblabirája, majd alispánja. Zala vármegyékben. Jakabffy Gergely 1837–1844-ben főszámvevő. Jakabffy Simon Krassó vármegye alispánja s a magyar helytartótanácsnál Bécsben a kancellária előadó tanácsosa volt. Testvére Jakabffy Kristóf 1836-ban főszolgabíró, 1848-ban krassói alispán, majd cs.és kir. tanácsos; gyermektelen, Lugoson élt. Másik testvére, Jakabffy Miklós táblabiró, volt krassói követ Szamosújvárott született 1776 augusztus havában. Leányai J. Berta, J. Sarolta és J. Klementina voltak. Fiai J. Imre és J. Gyula 1841-ben statuáltattak Zaguzsén helységben. Családi döntés szerint a zaguzséni birtok 1850-ben fiai között osztódott meg. Felmenő ősömnek ez utóbb emlitett Jakabffy Gyula vonalát képviselem. Az emlitett személyeken kivül találunk szép számmal Jakabffy -akat, akik az elmúlt 300 év alatt magas közéleti tisztségviselő posztokat töltöttek be.

 

A múlt század egyik kiemelkedő személyisége dr. Jakabffy Elemér volt (1881-1963). Nemzetiségi politikus, közíró, lapszerkesztő, országgyülési képviselő, a romániai Országos Magyar Párt alelnöke. Képviselte évtizedeken át a romániai magyarságot a nemzeti kisebbségek genfi kongresszusain is.

Jakabffy kuria

1850-ben épült Jakabffy kuria Zaguzsenyben és annak cimerrel diszitett udvar felöli bejárata. Államositás és kitelepitések után a kápolnájukat lerombolták, ma nyoma sincs.

Kriptájában lelt "örök nyugodalmat" a család számos tagja.

kuriaJakabffy kapolnajakabffy Zaguzseny_01jakabffy Zaguzseny_02jakabffy Zaguzseny_03jakabffy Zaguzseny_04

Jakabffy Gyula dédapám, született Lugos, 1825. Más okirat ezt a dátumot 1818-nak jelöli meg. Kalandos életvitele végett egyben a család fekete báránya is volt. Az 1848/49-es szabadságharcot mint nemzetőr szolgálta. Első felesége a zsidóvári földbirtokos (román bojár) leáya volt, Trandaffy Eulália. (Trendefir) Esküvőjük lehetett az 1840-es évek vége táján, de 1856-ban már özvegységre jutott. Felesége gyermekágyi lázban halt meg, második gyermekének születését követően. Felesége és gyermekei a zaguzsényi kápolnában leltek örök nyugodalmat. Valószinű sok más dolog is közre játszott, mert az 1860-as évek közepe táján vagyonától is búcsút kellett vennie.

 

Fömmel Hedviga volt második felesége. Házasságkötésük dátuma: Karánsebes, 1857. október 3. J. Gyula Boksánbánya bírói hivatalában mint esküdt (tanácsos) tevékenykedett. Ez idő tájt Krassó-Szörény vármegyében Resicabányán laktak. E házasságban születtett gyermekei Irma, Olga, Árpád, István, Gyula, Imre és Beatrix

 

Jakabffy Árpád nagyapám fiatal éveiben Temesváron majd Gátalján a m. kir. vasutak hivatalnoka. Később vállalkozó majd élete top időszakában Tordán szálloda-étterem tulajdonosa és szállítási vállalkozó is. A sors 13 gyermekkel áldotta meg. Gyermekeinek keresztszülei számos esetben testvérei voltak. Édesapám, Jakabffy Béla volt köztük a legkisebb. A testvérek közötti nagy korkülönbséget érzékelteti, hogy nővére esküvőjét a lakodalmi asztalon, babakosárban “ülte” meg.  

 

Uitz Teréz nagyanyám német származású volt. A gyerekek otthon magyarul és németül beszéltek, mig az iskolában románul tanultak. Természetes volt a többnyelvűség. A mondás szerint errefelé még a kutyák is három nyelven értettek. Gyermekeik nevelése a kórnak megfelelő spártai módszerral történt, miröl a fogadott nevelőnők gondoskodtak. Idővel a lányok jól férjhez mentek, mig a fiúk között volt aki katonatiszt, hivatalnok vagy vállalkozó lett. 

 

¨  A 13 gyermek közül volt olyan is aki hamar elköszönt a világi élettől. Jakabffy Imre 7 hónapos volt.  Prunerné, Jakabffy Hedviga leányuk ki Irma nevet viselte, 20 évesen hunyt el gyermekágyi lázban. Jakabffy Árpád gyermekük az I. világháborúban 1917-ben esett el a fronton. A cs. és kir. 61. gyalogezred 8. századában szolgált zászlósként, 21 éves volt. Kutyája a szülői házban egy reggel szakadatlan nyüszítéssel adta tudtára a családnak, hogy kifinomult állati ösztöne megérezte a tragédiát. Attól fogva nem evett. Pár hétre rá a katonai posta is megérkezett a szomorú hírrel. 

 

¨ Jakabffy Olga nagynéném 15 szekérnyi hozománnyal ment férjhez. Arad vármegye rendőrfőkapitányának lett a felesége, aki Bornemisza Gyula Aladár volt. A család átvészelt tűzvészt, árvizet és háborút is életútjuk során. Trianont követő időszak is megviselte a család életét és anyagi helyzetét. Az idő tájt Tordán éltek és csapot-papot hára hagyva a román megszállás elöl Temesvárra menekültek, ami akkor francia zóna alá esett. Kis üzletük jövedelme biztósitotta öreg napjaikban megélhetésüket. Resicabányán hunytak el és fogadta be mindketőjüket az édes anyaföld. 

 

¨ A nagynénik és nagybácsik közül én már csak Édesapám három nővérét ismerhettem meg. Olga Aradon, Paula Temesváron, míg Emma Budapesten élt. Arnold 1944 karácsonyán hunyt el tragikus körülmények között. Ottó bátyja is már a Kerepesi temetőben nyugodott. Egyszer, vacsora közben szóba került és kértük Édesapánkat, hogy sorolja fel 12 testvérének a nevét. Nevettünk is mi gyerekek rajta, mert ennyit nevet megjegyezni -szerintünk képtelenség volt. Ezek közül csak néhány maradt meg bennem. A "Bécsi Hadtörténeti Levéltár" segitett Árpád adatához. A "Gyulafehérvári Érseki Leveltár", kiskorában elhunyt Ernő bátyjának bejegyzéseivel gazdagitott. Temesvári Levéltár segitségével napvilára került Márta, Mária, Imre, Gyula, István kiléte is, igy teljes lett a névsor. Az egyházi okiratokat nézve érdekesnek találtam, hogy a gyerekek keresztszüleik nevét kapták második névüknek. 

 

¨ A családi armalist Olga nővére őrizte, mint rangidős. A 60-as években halt meg és mire apám beutazó vizumot kapott Erdélybe, már csak az üres lakást találta. Jakabffy Olga hozzánk képest tehetős személynek számitott. Ha nem is vagyonát de értékkel biró személyes dolgait szerencsével sikerült megőriznie a nehéz időkben is. Antik butora, disztárgyai, könyvtára, festményei, szőnyegek, bundák, ékszerek, arany, ezüst, krisztály és porcelán készletei és megannyi apró dolog, annak emóció értékével végül is ily módon gazdát cserélt, nyomtalanul eltünt. Paula esetében egy évre rá hasonló helyzettel volt konfrontálva apám Temevárot is.   

 

Bukovinszky János dr. Emma nagynéném fia, egy életen át a budapesti Madarász Gyermekkorház sebészeti osztályán dolgozott, majd lett annak vezető főorvosa nyugalomba vonulásáig. Fia, János és leánya, Katalin a családot további utódokkal gyarapították. És lám milyen érdekes a véletlen. Emma nagynéném keresztszülei János szülei voltak. 24 évvel később fiúk párjának Emmát választotta feleségének. A szülők evvel anyósa és apósa is lettek keresztlányuknak. A család ezen ágához kapcsolodó nevek: Mázor, Korik, Schultz, Constantin, Chris, Konstantinovitz

 

Uitz Friderich (1749-1797) és felesége Veigl Margaretta (1744-1831) Lotharingiábol lett betelepitve Erdélybe Mária Terézia uralkodása idején úgy az 1760-as években. Temesvárhoz közel fekvő Szakálházán telepedtek le. Uitz Teréz azaz nagymama született Temesvár-Mehala, mint sokgyermekes gazdálkodó-kereskedő család gyermekeként. Nagyapámmal való házasságkötésekor az eskető lelkész Uitz Péter tanulmányi felügylő volt. Az Uitz-ok közül a legnevezetesebb személy Uitz Béla festőművész ki született Temesvár-Mehala. A magyar  aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű monumentális ihletésű művésze. A XIX-ik században a család egyes tagjai vissza tértek az anyaországba. Voltak olyanok is akik emigráltak Bánátból az USA-ba és többen, Trianont követő időszakban áttelepültek Magyarországra. 

 

Kwtron / Kutron nevet a kun törzs letelepedésére lehet visszavezetni. A család birtokai részben Szatmár megyében voltak, de ezen kvül kiterjedt Máramars, Ugoca, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok megyékre is. Rudolf király Kutron Miklós -nak és testvérének (kelt: Prága, 1578) adományozott címerében a pajzsban csakúgy, mint sisakdíszként páncélos kar szablyára fölszúrt turbános, levágott török fejet tart amit 1580. április, 20.-án Szatmár-megyében hirdették ki. A család ezen ágához kapcsolodó nevek: Drávitzky és Molnár. Nagyapám magyarosította nevét végül is Kún István -ra, mikor Bupesten a m. kir. postahivatalnál állást vállalt. 

 

Szenczy -ek minket érintő leágázása évszázadokon át egybefonódott a Református Egyházzal, ugyanis szinte kivétel nélkül papok voltak. Igyekeztek a hitet erősíteni a lelkekben, de a tudományt is terjesztették, az igehírdetés mellett írni és olvasni tanították az embereket. Birtokaik Ilk, Vitka és Vásárosnamény környékén voltak. Egyik ősömnek mondhatom Szenci Molnár Albert -et, aki a bibliat fordította elöször magyarra. Pprotestans vallású író, zsoltárfordító és nyelvész, szül. 1574. augusztus 30.-án Szenczen. A Székelyföldről költöztek Szenczre; reformatus vallású atyja tehetős molnár volt, aki a fiát lelkésznek szánta és taníttatta. 1634. január 17-én halt meg és a házsongárdi temetőben van a sírja. Kézzel irótt zsoltárkönyve nekünk is féltve őrzött családi ereklyének számitott, ami generációról generációra öröklödött. A család ezen ágához kapcsolodó nevek: Kalmár, Anderkó, Király

 

Vass család Szabolcs-Szatmár megyei leágazás, pontosabban Ilk, Vasárosnamény, Hajdunánás környékéről származók Édesanyám rokonai. Unokatestvérei Vass Etus, Vass László, Vass Gusztáv voltak. Etusnak egy láya mig Gusztávnak egy fia és egy leánya született.

huszardecf

Zalai Jakabffy, fi, fy -ak történelme.

 

A név első írásos nyomait a XIV.-ik században találtam. Archiv irások tanuskodtak rról, hog nevük változó formában maradt hátra az utókorra: Jakabfi, Jakabfia, Jakabffi, Jakabfy, Jakabfavi, Jakbhái, Jakaffy. A korabeli bejegyzések szerint ezek gazdálkodó családok voltak. Hunyadiak idején közülük többen a törökök ellen harcoltak. A XV-XVI. században voltak e névvel nemesek Zala, Vas, Kolozs és Szilágy-Bodrog vármegyékben is. A kutyabőr egyeseket jutalmazott birtokára utaló előnév viselésére. Igy voltak Dobokai, Korpadi, Pethenyeházai, Zakadathi, Pesthi, Szakadati, Balwanyosi, Kwssali, Somogyi, Orywári, Kalpahi, Haranglábi Jakabffy -ak, hogy csak egy párat emlitsek. A zalai eredettel birók fellegvára Nemeshetés és Pakod volt. Nemesi oklevelüket végvári vitézségükért kapták az 1500-as években. E családok csak névrokonai az örmény gyökerekkel biró XVII.-ik században feltünő erdélyi Jakabffy -aknak. Az oldal felső részén található linkre kattintva nyilik oldaluk.

 

Székely-Magyar Jakabffy, fi, fy -ak is viselték korábban ezt a nevet. Végvári vitézségükért nyertek egyesek közülük nemesi címet és rangot. Ezen családok feltérképezése még kutatásra vár.

acsik

Epilog…

 

Voltak akik kérdeztek tőlem, hogy mi a célom a kutatással? Szeretém össze hozni a családokat. Egységben az erő és bizom benne hogy ezt a gondolatot a most felnővő generáicó pozitiv értelemben használni is fogja. Napjainkbn  is vannak sikeres és kevésbé sikeres életvitelt vivők, de összességükben nagy erőt, értéket képviselnek. Az intelektueltól a dolgos egyszerrű emberig mindenki megtalálható a nagy Jakabffy családban. 

 

Sokan vagyunk és a rangléta különbző fokán harcolunk magunk és családunk jobb jövőjéért. Miért ne lehetne ezt szélesebb értelemben is gyümölcsöztetni? Ha a kapcsolatok erősödnek és a bizalom is helyet kap, akkor van rá remény, hogy egymást segitve előbb érhetnénk el céljainkat. Őseink is igy cselekedtek és jutottak fel a létra magas fokára. Miért ne lehetene ismét ezt a gondolatot megvalósitani? Napjainkban is lehetene egy jó szóval, telefonnal valakit elöbbre segiteni, kellő információval, tanáccsal útjára engedni, függetlenül attól, hogy jól vagy kevésbé jól mennek dolgaink. Karácsonykor, Husvétkor egymást szeretettel üdvözölni. 

 

A tudás egymagában nem elegendő, hogy sikert érjünk el. Az életben a szerencse is társunk kell legyen, nem utolsó sorban környezetünk és kapcsolataink támogatása nélkül sem tudjuk megvalósitani terveinket, álmainkat. Ismerősök segitenek tovább azok ismerőseihez. Amig a nap ragyog ránk addig erre nem gondolunk. Mi idősebbek már tudjuk, hogy a jegenyefák nem nőnek az égig.  Azt is megtanultuk az életben, hogy örökké semmi sem tart. Nem mindig felhőtlen az égbolt. Életünk során egy folyamatos változáson megyünk keresztül ahol a napot éjszaka követi, majd újra világosságra ébredünk. 

arcsikacsik

Köszönet mindazoknak, akik a családnevekhez kapcsolodó információkkal gyarapitanak!

Ezen felül érdekelnek a múltból dokumentumok, történetek, mende-mondák és Jakabffy -akat ábrázoló fényképek is. 

E-mail: jakabffy@upcmail.nl

elozo oldalhomekovetkezo oldal

A család XX. század eleji  otthona Zaguzsényban.